Mire lehet árat adni?

Alapvetően az animációs szakmában is terméket vagy munkaidőt lehet eladni. A végeredmény persze mindig egy termék, de előfordul, hogy ezt közvetve szállítjuk úgy, hogy valakinek besegítünk, ilyenkor mi a munkaidőnket adjuk el.

Melyik jobb?

Ha jól definiálható a feladat általában jobban megéri termék alapon árazni. Nagyobb szabadságot és mozgásteret biztosít és több pénzt is lehet kérni érte. A probléma, hogy az esetek többségében nagyon nehéz feladat. Egy összetett munka beárazása nagyon nehéz feladat, még egy harcedzett szakmabéli számára is. Nagyon könnyű alul-árazni magunkat, vagy olyan határidőt bevállalni, ami tarthatatlan. Ezért nagy odafigyelést és tapasztalatot igényel. Olyan munkákat, amik rosszul vannak definiálva, zavarosak az instrukciók és nehézkes a kommunikáció érdemes idő alapon bevállalni, amennyiben lehetséges. Ez persze azt is jelenti, hogy be kell ülni a céghez, viszont itt előre meg lehet beszélni az ott töltött időt és feladatot. Ha problémák merülnek fel egyből lehet beszélni a megbízóval és ideális esetben orvosolni őket. Jellemzően kevesebbet fizet, viszont többet lehet tanulni belőle.

Miért olyan nehéz az árazás?

A munkánk ára tulajdonképpen a szolgáltatásunk csereértéke. Ahhoz, hogy ezt precízen belőjük tudnunk kell, hogy mi magunk mire vagyunk képesek, a konkurenciánk mire képes és mit vár tőlünk a megrendelőnk. A gyakorlatban ehhez szükséges, hogy legyen némi rálássunk a piacra, a komplett szakmára azon a vidéken, ahol élünk és azt is tudnunk kell, hogy hányan vannak mások, akik hasonló dolgokat kínálnak és mindezt mennyiért és milyen színvonalon teszik. Ahhoz, hogy ezt a tudást megszerezzük idő kell. Általában jó pár év tapasztalat.

A három pillér

Olyan munka, amire mind a három kérdés pozitív választ ad nem nagyon létezik, legalább is én még nem találkoztam vele. A jó munkák esetében kettőre kapunk pozitív választ. Ez lehet bármelyik kettő, attól függően, hogy mire vágyunk. Ha csak egy kérdésre kapunk pozitív választ érdemes elgondolkodni, hogy kell-e ez nekünk, vagy mennyi ideig. Nem szerencsés hosszú távra tervezni ilyen munkahelyen. Abban az esetben, ha minden kérdésre negatív a válasz jobb, ha odébb állunk.

Miért jó, ha alul árazom magam?

A kreatív szakma egy rendkívül dinamikusan változó és egyébként is nagyon sokszínű terület. Hosszú évek tapasztalata kell hozzá, hogy valaki megismerje. A tapasztalat szerzés alatt rengeteg hibát vétünk. Én magam számtalan hülyeséget csináltam (és csinálok még ma is) a lassan 15 éves szakmai pályafutásom során. Azt gondolom, hogy ezzel nincs semmi gond egészen addig, amíg a hibák okozta kellemetlenség vagy veszteség nem lépi át a kliens számára az általam nyújtott szolgáltatás értékét. Ilyenkor ugyanis veszteséget termelek a kliensnek, amit senki nem szeret és könnyen a reputációmba kerülhet.

Pályakezdőként nagyon gyorsan jó reputációra és portfólióra tehetünk szert, ha nem kérünk nagyon magas árat a szolgáltatásunkért. A kliensünk boldog lesz, mert több értéket termeltünk neki, mint amennyi a költségünk, mi pedig tapasztalatot és remélhetőleg portfólió darabokat is szereztünk, nem beszélve a boldog kliensekről, akik örömmel hívnak majd újra. Rövid távon persze elesünk némi pénztől, viszont néhány év alatt egy sokkal jobb pozícióba kerülhetünk, ahol már magabiztosabban kérhetünk komolyabb összeget, hiszen ekkor jó eséllyel már jobban tudjuk, hogy mennyit ér a munkánk és mi is az pontosan, amit le kell adnunk.

Mi a hátulütője a magas fizetésnek?

A kreatív szakma nagyrészt teljesítmény alapú (különösen a kis cégekben), kevés az olyan ember, aki tartósan úgy tud sokat keresni, hogy jól pozicionálja magát. A magas fizetéshez magas elvárások is társulnak. Egy cég akkor hajlandó sokat fizetni egy szakembernek, ha jó minőséget, megbízhatóságot és kiszámíthatóságát kap cserébe. Ez alvállalkozóként vagy munkavállalóként nagy felelősséget jelent és kevés teret enged hibázni.

A kliens számára a legfontosabb, hogy értéket állítsunk elő. Ha túlárazzuk magunkat és kevesebb értéket teremtünk a megbízónk számára, mint amennyibe mi magunk kerülünk, akkor keserű szájízzel fogunk elválni egymástól. Egy olyan apró szakmában, mint az animáció vagy a kreatív ipar ez könnyen végzetes is lehet.

Mikor jött el az ideje árat emelni?

Mikor valaki magabiztosan képes felmérni a kliense igényeit és az elvárásait.

A kliensek sokszor problémások, de nem kiismerhetetlenek. Néhány év tapasztalattal a hátunk mögött már könnyebben meg lehet saccolni, hogy pontosan mit is szeretne a megrendelőnk, szakmai megrendelőről, vagy külsősről van-e szó. És jó eséllyel sokkal precízebben meg tudjuk határozni, hogy pontosan mit is várnak tőlünk.

Mikor valaki magabiztosan-képes a saját képességét felmérni

Fiatalon azt gondoltam, hogy enyém a világ és igazából mindenre képes vagyok. Érdekes módon ahogy teltek az évek egyre inkább alacsonyabbra pozicionáltam magam a szakma számos területén. Az egyes munkák során a valóság megmutatta, hogy mi is a jó szakember az egyes területeken.

Mikor a munkalehetőségeink közül már válogathatunk

Ha korrektek, megbízhatóak és ügyesek vagyunk, akkor idővel sok helyre fognak minket hívni dolgozni. Sőt valószínűleg olyan is előfordul, hogy egyszerre több helyre. Ebben az esetben már elgondolkozhatunk azon, hogy ha ilyen igény van a munkánkra, akkor ideje árat emelnünk.

Ha olyan munkára hívnak, amit nem szívesen csinálunk és nem is tanulunk belőle

Előfordul olyan munka, amit igazából senki sem csinál szívesen, de mégis el kell végezni. Sok repetitív vagy segédmunka jellegű feladat van az animációs világban is. Ezeket a munkákat igazából senki sem szereti mégis el kell végezni őket. Ha egy ilyen munkába futok bele hajlamos vagyok felül árazni, hogy legalább így kompenzáljon a kliens, ha már a munka nem túl élvezetes.

Mikor emelkedik a felelősségünk és nehéz döntéseket is nekünk kell meghozni

Az ügyes és tehetséges embereket jellemzően szívesen látják mind a kliensek, mint a stúdiók. Ez azonban azt is jelenti, hogy a tehetséges embereket szívesen túl is terhelik. Ez a kompetencia ára. Aki ügyes és bírja, az egyre több melót fog kapni. Ha nem figyelünk előfordulhat, hogy pusztán azért, mert jók vagyunk hirtelen mindent nekünk kell csinálnunk. Ha az az érzésünk, hogy ez a helyzet ideje leülnünk a munkaadónkkal vagy a kliensükkel és elbeszélgetni a folytatásról.

Mivel lehet hosszútávon sok pénzt keresni a szakmában?

Az animációs szakma kreatív része jellemzően teljesítmény orientált. A tehetséges és kitartó alkotók jellemzően megtalálják a számításaikat, főleg, ha nem félnek váltani. Ez azon kevés szakmák egyike, ahol kitartással és korrektséggel és megbízhatósággal jól lehet érvényesülni.

Portfólió fejlesztés

Érdemes a portfóliónkat folyamatosan fejleszteni. Ez egyfajta visszajelzés számunkra is és a leendő klienseink számára is. Ha jó a portfóliónk, akkor könnyebben válthatunk munkát, emelhetünk árat és kevésbé leszünk kiszolgáltatva a munkaadónknak.

Kapcsolatok ápolása

Ne égessünk hidakat magunk mögött. Ez egy szűk szakma és nem érdemes összerúgni másokkal a port. Amennyire tehetjük legyünk korrektek. Ha megrendelőnk vagy a munkaadónk nem az, mi akkor is próbáljunk korrektek maradni és inkább határozottan közöljük vele a problémánkat és legrosszabb esetben lépjünk le. Talán a szerencsének köszönhető, de durván 30-40 megrendelő közül összesen talán kettővel volt problémám és a pozitív hozzáállás mindig segített.

Rugalmasság

Merjünk váltani! A biztonság egy túlértékelt dolog, főleg fiatal fejjel. Minél több munkahelyet kipróbál valaki, annál több tapasztalatot szerezhet és annál hamarabb juthat el egy olyan szintre, ahol már magabiztosan be tudja árazni magát és a kliens igényét. Arról nem is beszélve, hogy a kudarcokat és a hibákat is könnyebb feldolgozni fiatal fejjel, mint később családosan.

Adjak én árat vagy várjam meg, hogy a megrendelőm írjon árat nekem?

Alkalmazotti megbeszélés esetén ez a kérdés kevésbé releváns. nyilván mindenkinek van a fejében egy szám, amennyit havonta szeretne keresni és amennyire tartja a munkáját. Fiatal fejjel ez inkább csak egy ködös becslés, később azonban ez letisztul majd. Én jellemzően rövidtávú munkaszerződéseket kötöttem munkavállalóként. Ennek az volt az előnye, hogy ha alul is áraztam magam nem voltam rabja a rossz döntésemnek évekig. Ha valaki hosszútávra szerződik érdemes kérni, hogy fél évente, vagy évente tárgyalhassa újra a fizetését. Így kisebb anyagi bukóval meg lehet
úszni, ha elfogadtunk egy alacsony árajánlatot.

Freelancerként vagy vállalkozóként ez már korán sem ilyen egyszerű. Sok kliens nem tudja felmérni, hogy az általa kért munka mennyibe kerül. Sokszor előfordult olyan velünk, hogy nagyságrendekkel mellé árazta a kliens a projektet. Ebben az esetben sok időt és energiát lehet spórolni, ha tudjuk, hogy a kliens mennyit szán az adott munkára. Persze a kliens ezt csak vonakodva osztja meg velünk, mert kliensként nem az a célod, hogy a rászánt összeget elköltsd, hanem az, hogy megkapd a kért munkát lehetőleg a legolcsóbban. Ha elárulod, hogy ez neked ennyit ér, akkor gyakran vastagabban fog a vállalkozó ceruzája is, főleg, ha felüláraztad a munkát. Az áradás ebben a műfajban inkább
egyfajta puhatolózás és nagyon sok tapasztalat és emberismeret kell hozzá.

A cél, hogy ebben az esetben is maradjunk korrektek. Érdemes előzetes átalány árakat kitalálni, amik csak kiindulási alapok, de legalább a nagyságrendeket tisztába rakják.

Átalány költségek: napi bér, animáció másodperc költsége, rajzok átalány költsége.

Ezek után a kliens nem teljesen vakon tapogatózik, ami számunkra is jobb helyzetet teremt. Az egyes munkák jellemzően egyedi árazásúak, viszont így már könnyebb indokolni, hogy miért térnek el az átalánytól.

Ha egy megrendelő gazdag kérjek több pénzt ugyan azért a munkáért, amit másnak kevesebbért is bevállalnék?

Nem könnyű kérdés. A svájci vagy a New York-i bérek a szakmában nem magyar árak. Ha itthon valaki 30.000 forintos napibérért dolgozik, de hirtelen beesik egy New York-i meló akkor emelje fel arra az egy melóra 200.000 forintra a napidíját?

Valószínűleg egyszerű a válasz: Igen

Ugyan akkor ha valaki egy menő autóval áll meg a pék előtt attól még nem lesz neki drágább a kenyér. A kiszámíthatóságot és a korrektséget ebben a szakmában is nagyra értékelik. A New York-i partnerünk valószínűleg nem örülne neki, ha megtudná, hogy mi amúgy mindenkinek töredék áron dolgozunk, csak neki számlázunk sokszoros árat.

A korrektség ebben a szakmában is kifizetődő és nem is olyan nehéz megérteni, hogy mi az. Képzeljük el, hogy nyílt kártyákkal játszunk. A New York-i partnerünk tisztában van vele, hogy mi amúgy olcsóbban dolgozunk Magyarországra, de neki csak ennyiért vállaljuk a melót. Ha ez őt nem zavarja, akkor szerintem nincs probléma. Ha viszont zavarja, (ami szerintem az esetek többségében igaz) akkor ezt az információt rejtegetnünk kell előle, ami viszont már nem korrekt és a reputációnkkal játszunk.

A legjobb, amit tehetünk, hogy amennyire lehet egységes áron dolgozunk. A külföldi munkának van kockázata és gyakran sokkal magasabb minőségű munkát várnak tőlünk, ami nagyobb felelősséggel jár. Ennek természetesen van felára. Ezt egy korrekt partner megérti, amennyiben ez a felár szakmailag arányos és védhető. A saját tapasztalatom az, hogy a másfél, kétszeres szorzó a lélektani határ, ami ezen felül van, az már szemet szúr és nem szívesen veszik a megrendelők, ha hülyének nézzük őket. Ha ennél nagyobb a „gap”, akkor nagyon alaposan végig kell gondolnunk, hogy miért is ilyen drága, ha külföldre dolgozunk.

Hosszú távú partneri viszonyt úgy lehet kiépíteni, ha azt nyújtjuk a kliensünknek, amit mi magunk is elvárunk azoktól, akiktől mi vásárolunk.

Szerény személyes szubjektív véleményem pályakezdőknek, és azoknak, akik árazási problémákkal küzdenek.

Nem tartom gonosz dolognak sem a pénzt, sem a profitot. Mindannyian pénzből élünk és jellemzően több pénzt szeretnénk, mint amennyink van. Önmagában nincs ezzel semmi gond. Ami fontos, inkább, hogy milyen stratégiával lehet ide eljutni. Ha pályakezdőként egyből a pénzre fókuszálunk jó eséllyel nehezebben szerzünk munkát és nehezebben is leszünk hajlandók otthagyni, ha esetleg szakmailag egy zsákutca, vagy a főnökünk nem éppen jó fej. Így viszont valószínűleg lassabban tudunk fejlődni és tapasztalatot szerezni.

A legjobb út a magas fizetésekhez fiatal fejjel a tapasztalat szerzésre és a tanulásra fókuszálni. Sok olyan meló van, főleg itthon, ami nem fizet sokat. Mi, mint animációs stúdió is sokszor elvállalunk ilyet, mert mindenből lehet tanulni és a tanulás hosszú távon sokkal kifizetődőbb, arról nem is beszélve, hogy megismerünk egy új klienst, aki sokszor új ajtókat nyit meg előttünk. Ha valaki pályakezdőként túlárazza magát könnyen eljátszhatja a lehetőségeit és reputációját, amit az apró hazai szakmában nehéz pótolni.

Persze az érmének van egy másik oldala is. Ha hajlamosak vagyunk beragadni egy munkahelyre és félünk változtatni, vagy kiállni magunkért, akkor könnyen lehet, hogy munkaadónk vissza fog élni azzal, hogy olcsón dolgozunk és nem szólunk. Sajnos Magyarországon erre is sok példa van. Szerintem a jó megoldás, hogy tartsuk szinten tudásunkat és a puskaport. Ha a munkaadónk nem hajlandó kifizetni azt a pénzt, amit mi jogosnak érzünk, akkor ideje váltani. Ebben a kérdésben jobb helyzetben vannak a freelancerek. Számukra ugyanis ritkábbak a hosszútávú munkák, vagyis egy
alul-árazott döntés nem fáj évekig.

Kapcsolódó kérdések:

Milyen kezdő fizetésekre számíthatok?

Freelance vagy fix fizu?